|
Miért nem történt meg ez eddig?
Az ISPA projekt 2000-ben indult, és már a kétpói lerakó kivitelezésekor kiderült, hogy az árfolyam különbségek és az infláció miatt az államnak még jelentős összeget kell hozzátenni mindehhez. Az eredetileg rekultivációra szánt összegről is kiderült, hogy nem fedezi a huszonhárom település szeméttelepeinek a gondozását. Ezért más forrást kellett keresni. A tag településeket kettéosztotta a konzorcium, ebből tizenkilenc rekultivációs pályázata maradt az ISPA keretében
Szolnok, Abony, Rákóczifalva és Szajol azért fogott össze, hogy az ISPA kereteken kívül keressen valamilyen lehetőséget. Közöttük Szolnok a legnagyobb település, amelynek természetesen a szemétdombja is a legnagyobb, megközelítőleg másfélmillió m3.
A KEOP pályázatot kifejezetten ilyen esetekre írták ki. A tervezési munkák már az ISPA program idején elkezdődtek, a közbeszerzési eljárások megindításakor már két csoportra oszlott a konzorcium.
Egyébként erre a négy településre becsült költség magasabb, mint a "maradék" tizenhárom település költségvetése, hiszen a legnagyobb volumenű munkára a város adottságai miatt Szolnokon van szükség. Ennek a négy településnek a rekultivációja csaknem egymilliárd forint.
Hol tart most a folyamat?
A tervek elkészültek, a kivitelezés hatósági engedélyei is rendelkezésünkre állnak. A kétfordulós pályázat első fordulóján sikerrel szerepeltünk. Jelenleg a második forduló előkészítése folyik, a részletes megvalósíthatósági tanulmány birtokában, a véglegesített tervekkel, a minisztériumi egyeztetések után várhatóan nyár végén, ősz elején a pályázatot be tudjuk nyújtani.
/Az első forduló: projekt leírás, gazdasági kalkulációk, de nem részletes, engedélyek sem kellenek hozzá/
A kétfordulós pályázatoknál a részletek kidolgozása már az eljáró hatóságokkal együttműködve történik, nagy meglepetés nem érhet tehát bennünket. Ez a program száz százalékos támogatottságot élvez, tehát állami és Uniós források fedezik a kiadásokat.
Mikorra várható ez a kedvező fordulat?
Remélhetőleg kora ősszel megszületik a pozitív döntés, és ezt követően a közbeszerzési pályázatok után a kivitelezési szerződéseket is meg tudjuk kötni.
Ahogy az időjárás engedi, a rekultivációs munkák a jövő év elején el is kezdődhetnek, sőt 2010 közepére át is kell adni a helyrehozott területeket.
A pályázat benyújtásától számított két éven belül támogatási szerződést kell kötni, két és fél éven belül pedig el kell végezni a munkákat.
Mi történik a rekultiváció során a szeméttelepekkel?
A rekultivációnak nagyon komoly szakmai előírásai vannak. Ebből a települések lakói annyit fognak látni, hogy rengeteg anyagot hordunk majd be a lerakókba. Először tömöríteni kell, aztán lesúlyozni a hulladékot, végül földet terítenek rá. Természetesen a rétegezésnek is szigorú rendje, előírása van, a lényeg, hogy az utolsó réteg humuszból áll. Ebbe a termőtalajba növényeket kell ültetni, füvesíteni kell, szeretnénk fákat is ültetni.
Ezek a területek önkormányzati tulajdonban vannak?
A pályázat egyik feltétele az, hogy kizárólag önkormányzati tulajdonú területek jöhetnek szóba, és ezeknek továbbra is önkormányzati tulajdonban kell maradniuk. A rekultivált szeméttelepeknek az utógondozása, fenntartása is előírások szerint történik. Ez nem csak az elültetett növények gondozását jelenti, hanem a talajvíz folyamatos ellenőrzését is. A bemosódó talajvíz összetételének változásait is dokumentálni kell, indokolt esetben pedig be kell avatkozni. A szerves anyag lebomlásakor biogáz is keletkezhet, erre is ügyelnünk kell. Szigorú szabvány vonatkozik arra, hogy a keletkezett gázt hogyan lehet kivezetni a talajból, és úgynevezett gázfáklyákon elégetni. A fenntartási kötelezettség tíz évre szól.
Használható lesz ez a terület?
Jóléti célokra nem szokták használni. Továbbra is bekerítve, ellenőrzés alatt kell tartani, de a tájseb begyógyul!
|
